2016. augusztus 2., kedd

Citromóriás Sorrento sfogliatelle


Olaszországban vásároltam ezt a hatalmas citromot, amit Piemonte városkában ahol a hotelünk volt. Soha nem láttam még ekkora citromot. Az érdekessége az, hogy illatát nem érezni szaglással de amikor a héját leszeltem olyan illatot árasztott, hogy hihetetlenül finom volt. A belseje viszont inkább hasonlított egy tök belsejéhez, mintsem egy  citroméhoz.
A héjából likőrt készítek, mert azt gondolom, hogy Itáliában ebből készül a Limoncello likőr. Ehhez vásároltam Nápolyban 95%-os alkoholt, amit 13 Euro-ért lehetett kapni 1 litert. A kerámiák is a Dél Itáliai kézműves keramikusok remekművei.







Mikor Sorrentoban jártunk követtük a hagyományokat, és azt tettük, amit a legtöbb olasz tesz; felkerestünk egy csalogató pékséget, hogy válasszunk magunknak valami apró finomságot délutánra. De nem számoltunk ekkora kínálattal. Választani?! Szinte lehetetlenség volt. Csak a vak szerencsén múlott, hogy végül a sfogliatella-nál kötöttünk ki.

A sokrétegű, kívül ropogós, belül töltött sütemény kagylóalakúra nyílik sütés után. Általában édes ricotta sajttal töltik meg, egy kis fahéjat és citromot hozzáadva. A pékség vezetőjével beszélgetve megtudtuk, hogy ezt az ínycsiklandozó szépséget eredetileg a reneszánsz idején uralkodó nemesi családoknak készítették, ezért is nevezték akkoriban sfogliatelle della nobilita, azaz a nemesek süteményének.

Maga a sfogliatelle szó hajtást vagy leveleket jelent; a kész sütemény valamelyest hasonlít a hazai leveles tésztából készült édességekre. Az első ilyen tésztafélét Santa Rosa néven, 1600-ban a Santa Rosa kolostorban készítették el, mely Conca dei Marini-ben, Salerno tartományban található. Később egy nápolyi cukrászmester vette meg az eredeti receptet és 1818-ban elkezdte forgalmazni a soklevelű süteményt.

Érdekesség, hogy több fajta sfogliatelle-t is megkülönböztetnek. Nápolyban például sfogliatelle riccia néven találjuk meg az eredeti süteményt, utalva rá, hogy a sfogliatelle frolla egy másfajta tésztából készül, amely végül nem adja meg azt a leveles, sokrétegű formát, amit az első recept megkíván. Illetve van még egy variációi, mely aragosta névre hallgat – ez az eredeti tésztából készül, de édesebb töltelékkel, mint például vaníliás tejszínes krém.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése