2015. október 8., csütörtök

Borjúpaprikás házias galuskával.


Imádom a régi klasszikus ételeket. A borjúhús régebben talán nem volt olyan drága mint manapság, már ha lehet egyáltalán ritkán hozzájutni. Sajnos a vidéki városokban ritkán fordul elő az üzletekben, a hentesnél meg egyáltalán nincs, mert azt mondják az ára miatt nem rendelnek, és ezért is megfizethetetlen.Nem is értem miért van ez nálunk, hogy ami egészséges az mind nagyon méreg drága. Így van ez a hal,és tenger gyümölcsei-vel is.Én azért ritkán, de sikerül a Tescóban leértékelve hozzájutni angol szármzású borjúhoz.Így most elkészítettem kedvenc paprikás ételemet belőle.Íme!






Hozzávalók:

60 dkg borjúcomb
5 dkg zsír
5 dl csontlé
1 db vöröshagyma
1 db paradicsom
1 db zöldpaprika
1 ek édesnemes fűszerpaprika
só,
1 ek liszt
2 ek  tejföl




Galuska:
30 dkg liszt
4 tojás
2 ek tejföl



Elkészítés:

1.   A húst 3-4 dkg-os, egyenletes kockára vágjuk.Zsírt hevítünk, melyben a finomra vágott vöröshagymát aranysárgára pirítjuk. Lehúzzuk a tűzhelyről, és hozzákeverjük a pirospaprikát.
2. Húsalaplével, csontlével felengedjük, beforraljuk, s ha ismét zsírjára sült, hozzátesszük a húsdarabokat, sóval, ízesítjük és lassan párolni kezdjük.
3. Amikor a levét elfőtte, hozzáadjuk a kockára vágott zöldpaprikát és paradicsomot.
4. A borjúpörköltet a szakaszosan rövid lében pároljuk, illetve zsírjára pirítjuk, majd majd egy kevés csontlével felöntjük. (Én egy kevés száraz fehér borral is megbolondítottam,amitől pikáns íze lett.)
5. Amikor a hús megpuhult, a tejfölt a liszttel simára keverjük, és behabarjuk a pörköltet vele.
8. Tálaláskor tejfölpöttyökkel,és paprikás zsírral diszítjük,illetve petrezselyemzölddel koronázzuk.
6.Házikészítésű galuskával tálaljuk.

7. A galuskát a leírtakból kikeverjük a tésztát,és deszkáról késsel hosszúkás galuskát szaggatunk forrásban lévő sós vízbe.Pár percig főzzük,és amikor a víz felszínére jönnek  a galuskák 1-2 perc múlva szűrjük le,és szedjük olvasztott vajra  a galuskákat. 

Mustáros sertésszelet rizi-bizivel.

Ezt az ételt nagyon régen tanultam,és sokszor készítettem el fiatal koromban.Most azt az időszakot Retro-nak is nevezik.Nekem ez akkor is finom ízeket idéz elő,hiszen ki ne szeretné!



Hozzávalók:
8 szelet  zsírosabb hosszúkaraj
kevés olaj
liszt
frissen őrölt feketebors
fokhagyma
só, 1 ek vágott petrezselyemzöld
mézesmustár (Lidl-ben is kapható)
1-2 ek Óyster szósz (Ázsiai mindenhol kapható)osztrigás szójaszósz más néven.
1 db vöröshagyma
2 ág morzsolt friss kakukkfű
1 dl száraz fehérbor
3 dl húsalaplé

 A kissé megveregetett enyhén sózótt húst lisztbe forgatva kevés olajon elősütjük ,majd tálra szedjük. Ugyanabban a serpenyőben, amiben elősütöttünk, egy kis fej apróra vágott hagymát megfuttatunk, majd felengedjük egy jó adag húsalaplével.Belekeverjük az 1 ek mézesmustárt,és a Óyszterszószt. Visszatesszük a szeleteket, borsozzuk, sózzuk, szeletenként legalább 1 gerezd fokhagymát belepréselünk, majdnem puhára pároljuk. Ízlésünk szerint tehetünk a kezdetén 1 dl bort is első forráskor. Mielőtt készre fő (kb. 35-50 perc múlva) 1 kávéskanál kakukkfüvet, és vágott petrezselymet  rászórunk.  Köretként rizi-bizit adunk hozzá.